A megfelelő pákahegy kiválasztása – 2. rész

A megfelelő pákahegy kiválasztása - 2. részMiután korábban, cikksorozatunk bevezető részében, áttekintettük a pákahegy fő funkcióját, a művelethez szükséges hőenergia átvitelét a forrasztási pontra, most a legelterjedtebb hegyformákkal ismerkedünk meg, hogy a későbbiekben áttérhessünk egyes speciális formájú hegyekre is. A pákahegyeket gyártó cégek kínálatában az általános hegygeometriák általában három alapforma méret- és kialakítási változataiban szerepelnek.

Általános pákahegy-formák – kúpos hegyek

Ezeket a hegyeket az angol nyelvű szakmai anyagokban általában „conical” néven említik, magyarul pedig elterjedt a „ceruza” elnevezés. Amint a neve is mutatja, ez egy szabályos kúp, amely a csúcsánál egy adott sugárral (amely általában 0,2 vagy 0,5 mm) gömbformára kerekített.  A forma sajátosságaiból következik, hogy ez a forma elég kis érintkezési felületet biztosít a forrasztás során, tehát a teljesítmény átvitele eléggé korlátozott. Ennek ellenére, a kis forrasztási pontokhoz és a szűk helyekre való könnyű hozzáférés miatt a használata eléggé elterjedt.  Mivel ezzel a formával jobbára csak egy pontban – a csúcsával – lehet dolgozni, a nagy igénybevétel miatt ebben a pontban fokozottan kopásnak van kitéve, és hamar elhasználódik a hegy, így ez a típus az élettartam szempontjából sem gazdaságos. A fokozott sérülékenység miatt, ezt a formát kizárólag olyan alkalmazásokban ajánlott használni, amelyekben egyetlen pontból elvégezhető a forrasztás, nem kívánják meg a hegy vízszintes síkban végzett mozgatását.

Általános pákahegy-formák - kúpos

Ennek formának a változata a hajlított kúpos („bent conical”) kialakítás, amely még jobban megkönnyítheti a szűk helyekhez való hozzáférést. A hajlítás negatívan befolyásolja a hővezetési képességet, így ezeket a hegyek még gyengébb hatásfokúnak gondolnánk, mint az egyenes változatot. A hajlítás révén azonban ezt a pákacsúcsot nem csak a hegyével, hanem a hajlítás külső ívén az oldalával is odaérinthetjük a forrasztási ponthoz, megnövelve így a hőátadási felületet. Mindezek mellett ez a forma csak abban az esetben ajánlott, ha a forrasztási ponthoz való hozzáférés azt tényleg megköveteli.

Általános pákahegy-formák - hajlított kúpos

Általános pákahegy-formák – lapított hegyek

Talán a legelterjedtebb hegyforma a hegy tengelyére merőleges élben végződő lapított kialakítása, amely az angol nyelvű szakmai anyagokban „chisel”, magyarul pedig –ennek tükörfordításaként – „véső” néven szerepel. Ez a típus bárhol alkalmazható, ahol a forrasztási pont formája lehetővé teszi, hogy egy adott hosszúságú egyenes szakaszon érintsük hozzá a pákát és – a megfelelő méret kiválasztása esetén – stabil érintkező felületet biztosít a hőenergia átadásához. Az él legkisebb hossza 0,8 mm, a legnagyobb – az elektronikai forrasztásokhoz alkalmazott pákák esetén – 5 vagy 6 mm. Bár a hozzáférés a forrasztási ponthoz távolról sem olyan ideális, mint a kúpos pákacsúcsok esetén, a páka elég tág dőléstartományban biztosítja az egyenletes érintkező felületet, így ez a hegyforma is jól alkalmazható még szorosan egymás mellé helyezett alkatrészek forrasztásához is. Ha megfelelő helyünk van arra, hogy élesebb szögben döntve tartsuk a pákát, a hegy oldallapja is felhasználható a forrasztáshoz, tovább növelve a hőátadó felületet.  A legtöbb gyártó kínálatában megtalálhatók ennek a hegyformának a hajlított változatai is, amelyek – mint a hajlított pákahegyek általában – a hőátadó képesség csekély csökkentése árán jobb hozzáférést biztosítanak egyes rejtettebb pontokhoz. Ilyen hegyformák esetében, a forrasztás közben megengedett vízszintes síkban, az éllel párhuzamos irányban végzett mozgatás is, de mindenképpen ajánlott olyan méret használata, amely segítségével mozgatás nélkül is kialakítható a forrasztott kötés.

Általános pákahegy-formák - véső

Általános pákahegy-formák – ferdén vágott hegyek

A pákahegyek harmadik elterjedt kialakítása a ferdén vágott hegy, amely egy hengeres vagy kúpos forma a forgástengellyel egy adott szöget (általában 45° vagy 60°, ritkábban 30°) bezáró síkban történő metszésével kerül kialakításra, egy ellipszis alakú talpfelületet képezve. Az angol szaknyelv ezt a formát „bevel” néven említi, magyarul a „szalámiforma” terjedt el. Ilyen kialakítás mellett a legmagasabb a hőátadásban aktívan résztvevő felület aránya, így ezt a hegytípust a legjobb hőátadó képesség és a legalacsonyabb mértékű kopás, azaz a leghosszabb élettartam jellemzi. Mint minden előnynek, ennek is megvan a maga ára: ezek a tulajdonságok csak akkor érvényesülnek, ha a pákát úgy tudjuk tartani, hogy a talpfelület megfeküdjön az áramköri kártyán, így a ferde sík szöge meghatározza, hogy milyen szögben kell tartanunk a pákát, erősen korlátok közé szorítva a hozzáférést a sűrűn beépített áramköri panelek alkatrészeihez.

Általános pákahegy-formák - ferdén vágott

Ennek a formának egy módosított változata is nagyon népszerűvé vált a nagyobb méretű, két- vagy négy oldalon forrasztott felületszerelt integrált áramköröket alkalmazók körében. Ezeknél a hegyeknél a talp nem egy teljesen sík, hanem egy homorú felülettel került kialakításra. Az így kialakított mélyedésben a hegy nagyobb mennyiségű, akár egy lábsor teljes forrasztására elegendő olvadt forraszanyagot képes felvenni, jelentősen megkönnyítve ezen áramkörök forrasztását. Az ilyen hegyeket nevezzük „kanalas” pákahegynek. Miután egyes gyártók szabadalmaztatták a homorú hegyformát, más gyártók domború kialakítással is kísérleteztek, hasonló eredménnyel.

A másik két típussal ellentétben, a ferdén vágott és a kanalas pákacsúcsok legtöbb alkalmazása kifejezetten megkívánja a páka vízszintes síkban történő mozgatását, amelyre ez a hegyforma minden irányban – akár az alkatrész lábainak irányában, akár arra merőlegesen – kifejezetten alkalmas.

(a videót a Metcal bocsátotta rendelkezésemre)

Bár nem kizárható, hogy egyes speciális alkalmazások megkívánhatják a ferdén vágott pákahegyek hajlított kialakítását, – egy, a speciális hegyek között ismertetésre kerülő kivételtől eltekintve – az ilyen hajlított hegyek nem szerepelnek egyik jelentősebb gyártó elsődleges kínálatában sem.

Sorozatunk következő részében a speciálisan kialakított pákahegyeket vesszük szemügyre.

Reklámok

3 thoughts on “A megfelelő pákahegy kiválasztása – 2. rész

  1. Visszajelzés: Oldal nem található – Minden ami forrasztástechnika

  2. Visszajelzés: A megfelelő pákahegy kiválasztása – 3. rész – Minden ami forrasztástechnika

  3. Visszajelzés: A megfelelő pákahegy kiválasztása – 4. rész – Minden ami forrasztástechnika

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s